Este 8-ra értem az Árpád térre. A zenekar éppen a hangolást fejezte be, szóval pontosak voltak. Sajna az eső is. Először egy sörsátor alá menekültem, de mivel némi szél is volt, az sokat nem segített. Ekkor átmentünk a JATE teraszára, illetve a mellette felállított kissátorba. Ez viszonylag védett helyen volt, de egy-egy erősebb széllökés majdnem elvitte, ketten fogtuk, hogy megmaradjon. Oldalra nézve látni lehetett, amint a József Attila szobor talpán megtörik az oldalirányból érkező víz, ahogy a hullám teszi a parton viharban. Ráadásul kezdtünk elázni, de alulról, ugyanis pont az esőcsatorna mellett álltunk. Ekkor már olyan idő volt, hogy nem igazán lehetett átlátni a Nagyáruházig, de szerencsére lemehettünk a klubba. Ott söröztünk vagy 10 percig, mikor is észrevettük, hogy vizes a padló... A csocsóasztalok mellett kezdett beázni. Úgy 5 perc alatt elért a ruhatárig, innentől kezdve már csak emelkedett.

Szemben ülő ismerőseim ekkor nekiálltak papírhajókat hajtogatni szórólapokból, és azokkal versenyeztek. A tartalmas és elmélyült szórakozásnak a biztonsági őrök vetettek véget, amikor kitessékelték a népet. A többség megpróbált elfutni a passzázsig, de esélytelen volt, másodpercek alatt szétáztak. Mi inkább megálltunk a kapuban (ekkor már bokáig érő víz volt benn), és bár megpróbáltak kiküldeni, volt velünk egy kisbaba meg egy terhes anyuka, plusz ez utóbbi férje (aki egyébként nagyobb volt mint maga az őr), úgyhogy végül is maradtunk.

Úgy fél óra után elállt, addig csodáltuk a tájat, illetve azzal szórakoztunk, hogy elküldtük a fenébe az odaérkezőket, akik képesek voltak érdekes kérdéseket feltenni. Pl. csaj beesik, körülnéz, látja a hullámzó vizet bent, meg hogy ott áll mindenki a kapuban, erre: Lesz koncert?

Az est további részét egyébként a Propellerben töltöttük. Kulturált hely, tudom, de hát ott voltak a többiek.